2016. augusztus 14., vasárnap

26 || I wanna be with you


- Sziasztok! Ann Smith vagyok- mosolyogtam- és énekelni szeretnék. Nem csak most, hanem úgy általában. Ez az álmom, már kisgyerekkorom óta. És az álmainkért tenni kell, ezért vagyok itt. Szóval tegyetek ti is az álmaitokért, mert azok soha nem fognak az öletekbe hullani. Ebben a teremben biztos más is van rajtam kívül, aki azt hiszi, hogy az álma elérhetetlen, megvalósíthatatlan. Ne tegyétek fel a kezeteket, csak hallgassatok meg. Bármit megtehetsz, ha igazán elhatározod magad! Ha lusta vagy, akkor elbuksz. De ha tényleg elhatározod és megküzdesz érte, akkor bármit elérhetsz- a monológomat befejezve oldalra pillantottam, Anthony-re és biccentettem egy aprót.
Elindította a Wildest Dreams című Taylor Swift számot. Én pedig énekeltem. Páran énekeltél velem, voltak akik ringatóztak rá. Semmi sztárallűr nem volt a dalban. Csak elénekeltem. A dal végén nagy tapsot kaptam, amitől visszhangzott a terem. Tekintetemmel Joey-t kerestem, aki feltartotta a hüvelykujját. Szinte mellette ott állt Dan is, aki hevesen bólogatott.
- Jó hangotok van- pillantottam az első sorokban ülőkre, mivel leginkább az ő hangjukat hallottam csak. Az egyik lány somolyogva lehajtotta fejét. Fiatalabb volt nálam pár évvel- Ezt majd még később kamatoztatjuk, okés?- kacsintottam rá kuncogva- Na de mi lenne, ha most inkább egy pörgősebb szám következne? Mit szóltok hozzá?- a közönség egyöntetűen igen-ezett.
Zara Larsson Lush Life-ja lett a következő dal, amit elénekeltem. Nagyon tetszett a vendégeknek, mert többen énekelték, sőt néhányan még fel is álltak táncolni. A következőkben egyre jobb lett a hangulat. Beszélgettünk is és az egyik lány feljött a színpadra velem énekelni. Elég jó hangja volt, meg kell hagyni, a szégyenlős lány barátnője volt. Annyira jól eltelt az idő, hogy észre sem vettem, amikor Dan odajött a színpadhoz és szólt, hogy lassan már tarthatnánk egy szünetet. Persze akkor sem volt megállás. Egyre többen jöttek oda gratulálni. Nagyon jól estek a kedves szavak. Az est második fele még hamarabb eltelt, mint az első. Együtt énekeltünk. Körbement mikrofon az egész termen. Nagyon jó volt és szerencsére a többség jókedvűen fogadta a közös éneklést. Anthony jelzett, hogy az utolsó dal fog következni.
- Köszönöm, hogy itt voltatok. Remélem, hogy jól éreztétek magatokat, de még nem kell menni, ugyanis még csak most kezdődik az igazi party. Jövő héten szombaton újra itt leszek- Dan-re pillantottam, aki egy biccentéssel jelezte, hogy örülne neki- Köszönöm. Jó szórakozást! Viszont még van egy utolsó dalra időnk. Ezt a számot azért szerettem volna elénekelni, mert szerintem egyrészt egy nagy kedvencem, másrészt pedig egy olyan emberre emlékeztet, aki sokat jelent nekem. Talán többet, mint kellene, de én tényleg tiszta szívemből szeretem őt.
Anthony elindította a dalt.

Shut the door
Turn the light off
I wanna be with you
I wanna feel your love
I wanna lay beside you
I cannot hide this
Even though I try

És akkor megtaláltam egy szempárt, aminek hatására lesokkolódtam. Próbáltam javítani a kis hibán és folytatni, de alig ment. A zöld szempár reménykedve nézett rám. A zöld szempár elrabolt és nem engedett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése